Szakértő válaszol

 

A HPV nem válogatja áldozatait

Hazánkban a második leggyakrabban előforduló nőgyógyászati daganat a méhnyakrák. A betegség idáig már rengeteg emberi életet követelt, pedig a rendszeres szűrésekkel és a HPV elleni védőoltással elkerülhető a daganat kialakulása.

védőoltás

A HPV vírus biotípusai felelősek a betegség megjelenéséért, ami nagyon hosszú időn keresztül lehet tünetmentes, sokszor már csupán akkor veszik észre, amikor már nagy a baj. A méhnyakrákot megelőző állapotot fel lehet ismerni, erre alkalmazzák a citológiai és kolposzkópos vizsgálatokat. A kóros szövet ráadásul egy aprócska beavatkozással (konizáció) el is távolítható. A méhnyak-szűrés fontosságát a szakorvosok nem győzik hangsúlyozni, ugyanis tényleg nagyon hosszú ideig tünetmentes lehet, ezért célszerű legalább évente egyszer ellátogatni a nőgyógyászati rendelőbe.

Késői stádiumban a tünet lehet hüvelyi vérzés, kontakt vérzés vagy alhasi fájdalom. Ilyenkor már csak a műtét segíthet, előrehaladottabb stádiumban pedig a sugárkezelés vagy a kemoterápia együttes kombinációja.

A nőgyógyászati alapvizsgálat tapintásos ellenőrzésből áll, de a szakorvos ilyenkor végezhet kolposzkópos méhszáj-szűrést is. Mindez egyáltalán nem fájdalmas, csupán kellemetlen lehet. Szükség esetén ultrahangos petefészek-szűrésre is sor kerülhet.

Citológia közben kenetet vesznek a méhnyak nyálkahártyájáról, ami szintén nem jár fájdalommal, viszont egy kis vérzés előfordulhat a mintavétel után. Ez a módszer alkalmas arra, hogy a méhnyak teljes állapotáról tájékoztatást adjon. A vizsgálattal más betegségek, például gyulladások vagy különféle fertőzések is kimutathatóak. A méhnyakrák-szűrés mindössze 10 percet vesz igénybe, a kenetet végül laboratóriumba juttatják és mikroszkóppal vizsgálgatják.

Mokeropt logó